Ezek szerint van ilyen. Hogy nemcsak a közönség, hanem az előadók is részesülnek a lelki megtisztulás, felemelkedés egyedülálló élményében.
Május 19-én, a Budapesti Vándor–Révész Kórusfesztivál és -verseny nyitó hangversenyén ezúttal a rendező-házigazda Budapesti Vándor Kórus énekelt, abszolválva az évenként tervezett, úgynevezett repertoárbővítő koncertjét.
A hangverseny tematikája a lett kórusmuzsika volt, amely az énekkar repertoárjának szerves része és minden alkalommal érdeklődést vált ki, sikert arat. A szakszerű magyarázatot – a lett szakember háború miatti otthonmaradása okán – Németh Zsuzsanna karnagy biztosította, egy szemléltető PPT-prezentáció kíséretében.
A koncertet megtisztelte jelenlétével Ieva Majore, a Lett Nagykövetség diplomatája és Kohári Edit, az Erzsébetvárosi Önkormányzat civil- és egyházügyi referense is.
A műsor első blokkját különböző időszakokban keletkezett, ám egyöntetűen az impresszionisztikus hangulatfestésen, a harmóniák főszerepén nyugvó művek (Janis Ivanovs Őszi dala, Pēteris Vasks The Fruit of Silence című kompozíciója és Ēřiks Ešenvalds behangolt pohárkórussal színezett Starsa) alkották. Utána egy Donizetti-dallamra írt virtuóz fagottszólót játszott Boros Bertalan, majd két népdalkórus következett. Pauls Raimons Aiviekste című, andalító dallamokkal operáló darabjának címét a Lettország legnagyobb folyójába (a Daugavába) ömlő Aiviekste adja, a szöveg pedig a környező táj, a mellékfolyók Szent Iván-éjét énekli meg. Selga Mence zeneszerzőnő több népdalból állította össze a szántóvetők-aratók sürgölődését-forgolódását megjelenítő Neba maize patte nāca, azaz Nincs ingyen a mindennapi kenyér című, fergetes fináléjú kompozícióját.
Előadóként csaknem ugyanazt éreztük, mint amit a közönségtől kaptunk visszajelzésként: a darabok nagyszerűek, azok megszólaltatása technikailag magas színvonalú és nagyon ihletett volt. Külön örömet jelentett, hogy éreztetni tudtuk, mennyire szeretjük ezeket a műveket. Maga a válogatás is jónak bizonyult, hiszen ahogy a kórustagok közül is kinek egyik, kinek másik darab volt a legkedvesebb, a nézők között is megoszlott a kedvencekre adott szavazat. Egyike volt azon ritka alkalmaknak, amikor ráadást énekeltünk (újráztuk a Neba maizét), mert nem akartak elengedni minket. Fantasztikus volt.
