A budapesti Vándor műhely záró hangversenye – 2016.11.13.

November 13-án, vasárnap délután a Fasori Evangélikus Gimnázium színháztermében ért véget a Budapesti Vándor Kórus 2016. évi, négynapos karvezetői kurzusa.

A műsorszámokat a következő vendégeink, ill. elénk kiálló saját kórustagjaink vezényelték:

Bangó Viktória —  Karai József: Vidám nóta

Hegyi Dániel — Pachelbel: Singet dem Herrn ein neues Lied

Juhász János — Bárdos Lajos: Szól a doromb

Kiss Liliána — Victoria: O Magnum Mysterium

Alice Lapasin Zorzit (Olaszország) — Orbán György: Ave Maria

és Nunc dimittis

Sass Boldizsár — Gárdonyi Zsolt: Erdő, erdő…

Sassné dr. Berényi Eszter — Mendelssohn: Am Neujahrstage

Szűcs Dániel — Kocsár Miklós: Könyörgés tavasszal, 1957

és Kodály Zoltán: Sík Sándor Te Deuma

Vásárhelyi Dalma — Miškinis: Gloriosa dicta sunt

és Bárdos Lajos: Széles a Duna

A műhelymunkát az összesen 4 próbán és a főpróbán Németh Zsuzsanna karnagyunk irányította, valamint dr. Kabdebó Sándor, aki fiatalon már dolgozott a kórusunkkal. A műsort ezúttal is Tóth Anna vezette, a művészi élmények megszületését elősegítő információkkal.

A koncerten a Vándor Sándor és Révész László alapítványi díjat Sassné dr. Berényi Eszter ezúttal Méhész Ottónak nyújtotta át, a Vándor-kórustollat pedig Németh Zsuzsanna Vass Istvánnak.

Legvégül a jelenlévők fogadáson vehettek részt.

Addio 2016! – 2016.12.30.

A Budapesti Vándor Kórus december 30-án délután tartotta óévbúcsúztató vidám koncertjét a Nádor Teremben. A szép számú közönség soraiban ezúttal is helyet foglalt több régi kórustársunk, sőt volt kitűnő karnagyaink egyes családtagjai, leszármazottjai is.

A műsort a népek, kultúrák kapcsolata foglalta egybe. Orosz, angol, lett, francia, cseh, német, olasz nyelven énekeltük el (és alkalmasint persze magyarul) a következő műveket:

Gárdonyi Zsolt: Erdő, erdő…

Karai József: Vidám nóta

Mence: Neba maize pate nāca

Larionov: Kalinka

Népdal dallamára Burns versével: Auld Lang Syne

Bizet—Kroll: Habanera (a Carmenből)

Smetana: Prodaná nevěsta (az Eladott menyasszonyból)

Verdi: Brindisi (a Traviataból)

Mendelssohn: Am Neujahrstage

Szólóénekesként közreműködött Breinich Beáta és Honinger László, akik egy-egy saját számmal is adtak új színeket a műsornak: Edit Piaf: La vie En Rose, ill. Johann Strauss: A denevér c. operettjének egy részletével. Zongorán Pál Anikó kísért, a kórust Németh Zsuzsanna vezette.

A koncertről hangfelvétel született, melynek anyagából készül legújabb CD-lemezünk.

A műsorvezető Tóth Anna a felvezető szövegeket mindig az adott nyelven elhangzó köszöntővel zárta: „Boldog új évet!”

____________________________________________________________________________

Reformáció 5002017.03.25.

A Református énekek c. hangversenyen Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium Dísztermében a reformáció 500. évfordulója alkalmából ünnepi koncerttel emlékeztünk meg.

A hangversenyen a Budapesti Vándor Kórus vendégeként fellép a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium kórusa – vezényelt Nováky Andrea –, a Fischer Annie Zeneiskola növendékei – Hegyi Dániel zongorán kísért és szólót játszott.

A hangversenyen

Caspar Othmayr,

Felix Mendelssohn-Bartholdy,

Johann Sebastian Bach,

Johann Pachelbel és

Kodály művei hangzottak fel.

____________________________________

Úton Rigába – 2017.06.22.

A Budapesti Vándor Kórus júliusban Rigában részt vett a 3. Európai Kórusjátékokon vegyes kari és folklór kategóriában. A műsort előzőleg Budapesten mutattuk be.

______________________________________________________________________________

Barátságkoncert Rigában – 2017.07.16.

Részt vettük a 3. Európai Kórusjátékok olimpián Lettországban, Rigában. A versenyt megelőzően adott „barátság”-koncerten az Egils Lipšāns által vezényelt, rigai „Burtnieks” elnevezésű kórusával a város legpatinásabb templomában, a Szent Péter bazilikában telt ház fogadott minket.

_____________________________________

3. Európai Kórusjátékok Rigában – 2017. július 14-22.

Őszinte leszek: jóllehet negyedik évtizede vagyok részese a kóruséletnek (amatőr kórustagként és zenei szakíróként), emellett pontosan tudom, mire képesek az észak-európai, a balti, a szláv kórusok, mégis kicsit megrendülten találtam magam a Budapesti Vándor Kórussal a 3. Európai Kórusjátékok olimpiai léptékű rendezvényeinek közepén Rigában. Egy teljesen hagyományos, a szó minden értelmében amatőr (már-már csak mutatóban létező) vegyes karral neveztünk olyan kórusok közé – ráadásul nem is alap-, azaz az Open, hanem a bajnoki, azaz a Champion kategóriába –, amelyek átlagéletkora a hivatalos tájékoztató szerint 27 év volt, a tagság hallhatóan rendszeres egyéni hangképzésben  részesül és teljesen nyilvánvalóan nem heti 2×2 órát próbál (hanem ennél jóval többet). És ezen a ponton kap hangsúlyt az amatőr szó. Hiszen az igaz, hogy a Rigába érkezett 5 földrész 34 országának 155 kórusa egyike sem profi a szó egzisztenciális értelmében, ám nem is amatőr, ami a tagság összetételét, tradícióit, a kórusénekléshez való viszonyát illeti.

Szerencsére csak a verseny után támadt az az érzésünk, hogy „ufók” vagyunk ebben az illusztris társaságban. Nagyon jó felkészülés, kiemelkedő színvonalú versenyzés eredményeképpen mind a vegyeskari, mind az a capella folklór kategóriában ezüstérmet (ezüst diplomát) érdemeltünk ki. A pontozás teljesen korrekt és nyílt volt és az is kiderült belőle, hogy a legtöbb (majdnem aranyat érő) pontot az osztrák és a finn zsűritagtól kaptuk. A közép-európai Ausztriában és a Kodály-hagyományokat sok magyar szakember révén intenzíven ápoló Finnországban többet mondhat akár a műsorunkra tűzött Kodály-mű (Sík Sándor Te Deuma), vagy Kocsár Miklós gyönyörű darabja Kányádi Sándor versére, a Könyörgés tavasszal – nem is szólva Kodály fantasztikus népdalrapszódiájáról, a Mátrai képekről. S az érem másik oldala? A legkevésbé a svéd, illetve a folklórban pontozó lett szakembert sikerült meggyőzni arról, hogy mennyire vagyunk jók – de hát ez éppen az adott országok már említett, a miénktől eltérő ízléséből, értékrendjéből fakad. 

Fantasztikus napokat éltünk át Rigában. A versenyt megelőzően adott „barátság”-koncerten az Egils Lipšāns által vezényelt, rigai „Burtnieks” elnevezésű kórusával a város legpatinásabb templomában, a Szent Péter bazilikában telt ház fogadott minket. Remekül szervezett programok voltak, káprázatos díjkiosztó, ahol minden egyes átadott éremnél, oklevélnél külön fotót készítettek a karnagyokról, színpompás volt a nemzetek felvonulása Riga (akkor éppen) napsütötte utcáin. Mindenki, mindig, mindenütt énekelt, a rigaiak álltak az út szélén és mindenkihez volt egy kedves szavuk (angolul vagy oroszul). Minket azzal állított meg egy hölgy, hogy szeretem magukat, fantasztikus a kultúrájuk. Az Interkultur nagyszabású seregszemléje életre szóló élmény volt, amit egy John Rutter-kurzus koronázott meg számunkra a hazautazás napján. És mindez nagy tanulsággal is szolgált: van annyi munka, van olyan felkészültség és koncentráció, amely a klasszikus értelemben vett amatőr együtteseknek is helyet biztosíthat a legjobbak, a legnagyobbak Parnasszusában.

Köszönet érte a kórus karnagyának, Németh Zsuzsannának.

/Írta Tóth Anna kórustag/