VÁNDOR MESTERKURZUS záró hangversenye – 2018.10.28.
A Budapesti Vándor Kórus idén is karnagyi kurzust rendezett, október 25—28. között.
A műhely mesterei Németh Zsuzsanna Artisjus-díjas karnagy és dr. Mindszenty Zsuzsánna Liszt-díjas karnagy, az ELTE docense, a KÓTA elnöke voltak.
A kurzus a karnagyi képzés több fokozatáról érkezőknek nyújtott lehetőségeket a szakma gyakorlatában való elmélyülésre, elképzeléseik megvalósítására, művészi karakterük alakítására. Érkeztek az ének-zene tanári szakot jelenleg még végzők: Radi Bernadett (a másik szakja biológia), Tápai Anna (matematika szakos is, énekel a Mindszenthy Zsuzsánna vezette Musica Nostra Kórusban) és Herboly Bendegúz (német nyelvet már tanít, és a XIII. kerületi Béke téri Szent László templom orgonistája). Végzett ének-zene szakos tanárok: Baranyai Anna (Miskolcon tanult, most Budapesten szolfézst tanít, és az óbudai egyetem vegyeskarának karnagya), Vásárhelyi Dalma (több iskolában tanít, földrajzból még utolsó éves egyetemi hallgató), valamint Kovács Katalin, aki zeneakadémiai diplomával rendelkezik szolfézs, zeneelmélet és karvezetés szakon, és tanít a Szabolcsi Bence zeneiskolában, valamint az ELTE Tanító- és Óvóképző karán. A sort zárja dr. Petz Gábor jogtanácsos, aki kántor is, és a bajai belvárosi templom másodkarnagya.
Saját kórustársaink közül karnagyként most is elénk lépett tenor szólamunk sokoldalú vezetője, Juhász János, valamint a Grúziából két éve Magyarországra jött és azóta kórustársunk, énekesként zeneakadémia diplomával rendelkező Sidamonidze Natia.
Az elhangzott művek:
Mendelssohn: Am Neujahrstag, Mendelssohn: Denn er hat seinen Engeln befohlen, Bruckner: Ave Maria, Csemiczky Miklós: Pater noster, Balázs Árpád: O Maria, Gjeilo: Northern Lights, Miškinis: Gloriosa dicta sunt, Petrovics Emil: Játszik a szél, Bárdos Lajos: Szól a doromb
A záró koncertet idén is a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartottuk, számos régi kórustagunk és támogatónk is helyet foglalt a közönség soraiban. Megjelent Balázs Árpád zeneszerző is, és a műsorvezető Tóth Anna felkérésére szívesen és színesen számolt be az elhangzó műve előtörténetéről, valamint a kórusunkhoz fűződő immár fél évszázados kapcsolatáról.
Díjak átadására is sor került: a külsős vendégkarnagyok emléklapot és ajándékot kaptak, kiemelkedő kórustagként Berkei Lászlóné Zsuzsa átvehette a Vándor Sándor─Révész László-díjat, dr. Márkus Éva pedig a … tollat.
VALAKI KOPOGTAT – 2018.12.08.
Idén december 8-án tartottuk karácsony előtti koncertünket „Valaki kopogtat” címmel, az Evangélikus Gimnázium dísztermében, most is szép számú közönség előtt, három másik kórussal együtt.
A legfiatalabb énekesek alsó tagozatosak voltak; a műsort a Vajda Péter Általános Iskolából érkezett Kicsinyek Kórusa kezdte. Hajnal Éva, alt szólamunk tagja mutatkozott be ezúttal megint új szerepben, karvezető tanárukként; a záró számokat zongorán kísérte. A következő generációt a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium kamarakórusa képviselte, tanáruk Sass Boldizsár, kórusunk basszus szólamának vezetője. Újabb színfoltot az idősebb hölgyekből (mondhatjuk úgy is: parasztasszonyokból) álló Alsópetényi Dalkör hozott, amely együttest a legutóbbi Vándor Fesztiválon köszönthettük először vendégünkként. Most is szép sikert arattak szívből jövő, őszinte éneklésükkel.
Befejezésül lépett fel a Budapesti Vándor Kórus, mi is a karácsonyt váró műsorszámokat énekeltünk. A záró két szám spirituálé-feldolgozás volt, a kórusunkat ősszel személyesen is meglátogató Gárdonyi Zoltán művei. Zongorán bennünket is Hajnal Éva kísért, a stílusárnyalatokat magas szinten megszólaltató módon. Vezényelt most is Németh Zsuzsanna; az egész műsort most is Tóth Anna konferálta.
Nincs galéria kiválasztott, illetve a galériát törölték.
ÚJÉVI KONCERT – CEGLÉDBERCELI KIRÁNDULÁS – 2019.01.19.
Január 19-én a kórus Ceglédbercelre volt hivatalos, ahol az impozáns küllemű művelődési központban énekelt. A koncerttel nemes missziót igyekezett teljesíteni a szervező-ötletgazda Sassné dr. Berényi Eszter, a Vándor Sándor–Révész László Emléke Alapítvány elnöke, aki egyébként ceglédberceli lakos.
A település egyike azoknak a német nemzetiségi községeknek, ahol különös gonddal ápolják a helyi hagyományokat, legyen szó német vagy magyar eredetű kultúráról. A műsor első része a német nemzetiségi hagyományok előtt tisztelgett, amikor a helyi és környéki művészeti neveléssel foglalkozó intézmények növendékei léptek fel. Magától értődően a fúvósok dominálták a terepet, hiszen e zenének jellegzetes együtteseit különböző fúvós hangszerek alkotják. Üde színfolt volt a ceglédberceli óvodások Schmetterling Tánccsoportja, amelyben az eredetit pontosan rekonstruáló népviseletben, igazi sváb zenére lépdeltek a kicsik.
A délutáni eseményt a Budapesti Vándor Kórus blokkja zárta, amelyben első sorban magyar népdalfeldolgozások szólaltak meg. Elsőként Gárdonyi Zsolt Erdő, erdő című, a külföldön élő magyar komponista honvágyát is tolmácsoló darabja, majd Bárdos Lajos két népdalszvitje, a Széles a Duna és a Szól a doromb. A záró műsorszám Karai József Vidám nótája, a cigány népdalokat virtuózan adaptáló műve volt.
RANDEVÚ A ROMANTIKÁVAL – 2019.03.23.
Kórusunk a fenti címmel rendezett hangversenyt március 23-án a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium disztermében. Három másik énekkart is meghívtunk, mindegyik elfogadta a felkérést.
A romantika a köztudattal ellentétben korántsem csupán korstílus, hanem mindenek előtt életérzés – hangsúlyozta bevezetőjében Tóth Anna, zenetörténészünk -, sőt napjainkban is születnek ilyen alapú műalkotások. Az eszményeket juttatja érvényre, elsősorban a szabadságot. A zenében kulcselemei a XIX. században előtérbe kerülő nemzettudat, a természeti szép és az istenhit. Mindezt az elhangzó kórusművek több ponton illusztrálták.
Első vendégünk a Bárdos Lajos által 1941-ben alapított Budapesti Kórus, legendás karnagya volt három évtizeden keresztül Forrai Miklós. Számos kórustaguk azóta is énekel, most Uzsaly Bence András vezetésével. Előbb a XIX. századi Rheinberger Adventi motetták című összeállításából adtak elő részeket, majd a férfikaruk Schubert La pastorale al prato c. darabját adta elő.
Az Óbudai Egyetem Vegyeskara volt a legfiatalabb fellépő énekegyüttes: tíz éve alakult, karnagya ismerősünk, Baranyai Anna. Előbb vallási témájú műveket énekeltek (a kortárs Orbán Györgytől: Nunc dimittis; a XIX. századi Brucknertől: Locus iste), utoljára a Saint Saens-tanítvány Fauré varázslatos Les djinns (dzsinnek) c. művét szólaltatták meg, zongorakísérettel.
A Gaude Kórus Göd városi énekkaraként alakult másfél évtizede, most Földvári Mátyás vezeti. Négy vadonatújan megtanult műsorszámot hoztak: a romantika klasszikusai közül Schumann nyári dalát (Sommerlied), Mendelssohntól pedig ugyancsak a természet szépségeit szólaltatták meg: a csalogány énekét (Die Nachtigall) és a májusi dalt (Mailied). Záró műsorszámuk egy Distler-motetta volt a XX. század első feléből: Lobet den Herren.
A Budapesti Vándor Kórus is előadott Mendelssohn-művet (Denn er hat seinen Engel). Bruckner Ave Mariája mellett kortárs kórusműveket is énekeltünk: Horváth Márton Leventétől a bibliai fogantatású O vos omnes c. darabot és Ole Gjelo Northern Lights című számát, amelyben a norvég zeneszerző hazaérkezése Oslóba, a természeti látvány varázslata, az istenhit és a szerelem együtt szólal meg, mindezek együtt, a zeneművészet révén. Karnagyunk: az Erzsébetváros Önkormányzata által március 15-én kitüntetett Németh Zsuzsanna.
Befejezésüé a négy vegyeskar a közönséget közrefogva Mendelssohn Am Neujahrstage c. darabját énekelte. Tóth Anna Bevezetőjében Mendelssohnt idézte: a természeti zene az, amikor négy ember együtt megy sétálni, miközben magukban hordozzák a zenét. Most négy énekkar vitt sétálni másokat…
SALVE LATVIA! – 2019.04.15.
Április 15-én, hétfőn este közös koncertet adtunk a fasori evangélikus templomban a Lettországból érkező, Burtnieks nevű vegyes karral, amely nemzetközi kórusversenyre jött Budapestre. Már találkoztunk velük, amikor két éve mi vettünk részt a hasonló rigai rendezvénysorozaton. A kapocs a két énekkar között a lett származású kórustársunk, Kalṇina Sallija, aki most a tolmács szerepét is ellátta. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a budapesti lett konzul is, több munkatársával.
A vendég kórus XIX. és XX. századi otthoni szerzők műveit énekelte a szép számú közönség előtt, karnagyuk Egils Lipšāns. Mi, főpróbaként is, a másfél hét múlva sorra kerülő németországi útunkra begyakorolt kortárs magyar darabokat énekeltük el, Németh Zsuzsanna vezetésével. A záró közös szám a lett Ēriks Ešenvalds Lux aeterna c. műve volt. A műsort most is Tóth Anna vezette.
A hangverseny után svédasztalos fogadást adtunk a letteknek a szomszédos gimnázium dísztermében, visszaadva rigai vendégül látásunkat. A hangulatot a repertoárunkból felújított, lett nyelvű „Ģērbies, saule sudrabota” című és kezdetű népdalfeldolgozás előadásával alapoztuk meg.
Reméljük, látjuk (és halljuk) még egymást…
BUDAPESTRŐL ALSÓ-SZÁSZORSZÁGBA – 2019. 04.26. – 05.01.
Az előzmény: tavaly egy hazánkba készülő német kórus magyar partnert keresett a Szent István Bazilikában tervezett hangversenyére. Vezetőségünk (nevezetesen Tóth Anna) elsőként válaszolt a felkérésre. Le is bonyolódott a közös koncert, de folytatása is lett: meghívtak bennünket az idei „Symphonisches Frühlingskonzert” elnevezésű, „Es lacht der Mai” (‘kacag a május’) jelmondatú, április utolsó napjaiban sorra kerülő programsorozatra. Az apropó: ezen a német területen még fenntartják a tavaszi megújulást egykori kelta mítoszokban megörökítő Walpurgis-éj emlékét, és ezt a hagyományt dolgozta fel Mendelssohn Die erste Walpurgisnacht c. alkotásában, 1832-ben, amelynek előadására természetesen vállalkoztunk.
A rendező intézmény, a Konzertchor der Singakademie Niedersachsen a Németországban évszázadok óta erős zenekultúra hagyományait ápolja, de immár másfél évtizede célzottan és számos úton-módon az európai kultúrák kapcsolatát is. Ennek jegyében alakult ki a most odakint, négy nap alatt többször elhangzó műsorunk is.
A hangverseny első részében a magyar zene szólalt meg német és magyar előadóktól: a helyi ifjúsági zenekar (Junges Philharmonisches Orchester Niedersachsen, a karmester Claus-Ulrich Heinke) Liszt Ferenc II. magyar rapszódia c. művét játszotta el, utána a Budapesti Vándor Kórus adta elő a cappella műsorát, legvégül pedig a magyar és a német kórus együtt énekelte el Kodály Zoltán zenekaros Kállai kettősét, Németh Zsuzsanna vezényletével. A második részben pedig Mendelssohn-művek következtek: előbb egy szólista énekelt a jeles romantikus zeneszerzőtől dalokat, majd következett a nagyszabású műsorszám: Mendelssohn Az első Walpurgis-éj című oratorikus kompozíciója, ugyancsak együttes előadásban, a karmester ekkor Claus-Ulrich Heinke volt. A magyar-német műsor, valamint a német és magyar zenészek-énekesek együttműködése a nemzeti kultúrák erősítését és az összetartozás szellemét egyszerre szolgálta. (Eszünkbe juthat: a Budapesti Vándor Kórus a németországi fellépését megelőzően, alig tíz nappal korábban egy lett énekkarral tartott közös hangversenyt Budapesten.) Ez a németországi utunk számos ok miatt is különlegesen tartalmasra és emlékezetesre sikeredett. Mindenek előtt azért, mert kiemelkedő műveket énekeltünk: a már megnevezetteken kívül, az a cappella műsorunk közepén Kocsár Miklós Könyörgés tavasszal c. kórusműve hangzott el, de a vallási tárgyú műveinkkel és a népdalfeldolgozásainkkal is osztatlan sikert arattunk. A közönség szép száma is növelte egyrészt az igyekezetünket, másrészt utóbb az önbizalmunkat, és a kapott elismerés – vastapssal és hozzáértőktől is érkező szóbeli dicséretekkel – szintén gazdagított bennünket, meg az is, hogy impozáns helyszíneken énekelhettünk. Mindehhez hozzátehetjük: nagyvonalú és roppant szíves vendéglátásban volt részünk: családok szállásoltak el minket, mindennel elláttak; a német polgári világ már igen magas szinten áll és él, eleve tisztelnek bennünket, nyitottak, nemes célokra vállalkoznak. Végül a helyszínekről: Hildesheimben laktunk; Hannoverben az Eilenriedestift nevű intézmény színháztermében próbáltunk és ugyanitt tartottunk nyilvános főpróbát. Az első teljes koncertünket egy középkori hangulatú, Mandelsloh nevű kisebb település Szent Osdagról elnevezett templomában tartottuk. Kirándultunk a festői Harz-hegységben; útközben láttuk pl. Launthenthal középkort idéző hangulatos házait, a tóparti Hahnenklee utcáin április 30-án délben már készültek az esti Walpurgis-rendezvényekre; látogatást tettünk a viking kort idéző fatemplomban; fellibegőztünk a Bockberg nevű hegycsúcsra (amelyet az Utazás a Harz-hegységben c. útilevél-gyűjteményében Heine is magasztalt). Bejártuk a régi, stílusos épületekben kivételesen gazdag Goslar városát, és ennek császári palotájában kerül sorra az utolsó hangversenyünk. De ahol alkalom nyílott rá, másutt is énekeltünk: templomokban, városházán, szabadtéren…
NOVITAS DELECTAT – 2019.06.15.
Az évadzáró koncertünknek „A változatosság gyönyörködtet” ókori szállóige variánsa lett a címe. Euripidész görög bölcs mondata Cicero latinra fordításában terjedt el nálunk is, a „varietas” kulcsszóval. Az esztétika egyik tétele alakult így át: nem csupán a változatosság, hanem az újszerűség is kiválthatja a különleges hatást
A szállóige variálása egyszersmind szójátékként önmagát is igazolja: a „változatosság” is megváltoztatható… A rendezvényünk mindemellett több ponton is különleges, ahogy az alcímben jeleztük, „repertoárbővítő” volt. Két mai magyar zeneszerző volt a vendégünk, Gárdonyi Zsolt és Horváth Márton Levente, a műsort az ő műveik képezték. Házigazda pedig dr. Szabó Balázs zenetörténész volt, aki a szerzőkkel a számok előtt vagy után beszélgetést folytatott az alkotókról és a művekről, ílymódon a közönség betekintést nyerhetett a zeneművészet egyes titkaiba. A hallgatóság pedig két műsorszámhoz kottát is kapott, így ők is énekelhettek a kórussal együtt, aktív szereplőkké válhattak.
Az elhangzó alkotások közös jellegzetessége volt a mindenkihez szólás szándéka, az alkalmazott zene és ehhez igazodóan a dallam egyedi feldolgozása. A fiatal Horváth Márton Levente művei az egyházzene keretein belül születtek, bennük a lírai lebegés dominált, egyszerű hangvilággal – a kortárs észt Arvo Pärt gregorián jellegű zenevilágát emlékezetünkbe idézve. Az idősebb generációt képviselő Gárdonyi Zsolt melódiái több szférából érkeztek, nevezetesen a reneszánsz népénekből, a magyar népdalból és az amerikai spirituálékból, közülök az egyik a jazz stílusában. Ő a nemzetközi zenei életnek is jelentős képviselője, sőt a zenetörténet folyamatát áttekintő művet is írt (Hubert Nordhoff szerzőtárssal) német nyelven, a szakkönyv magyar fordításban 2012-ben jelent meg nálunk Összhang és tonalitás címmel.
Tóth Anna zenetörténészünk ezen a délutánon csak a bevezetőt mondta el. Karnagyunk most is – immár huszadik éve – Németh Zsuzsanna volt.