Kórusunk idén is, immár harmadik alkalommal, október 11—13-án háromnapos kurzust tartott a karvezetés iránt érdeklődő fiatalok részére.
A program szakmai munkájának irányítására Németh Zsuzsanna, a Budapesti Vándor Kórus Artisjus-díjas karnagya maga mellé hívta segítőnek Igó Lenkét, aki az ELTE BTK Zenei tanszékének nyugalmazott karvezetés-tanára, a Bartók Béla Konzervatórium nyugalmazott tanszékvezető tanára, jelenleg a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet mester szakos külföldi hallgatóinak tanára, mellesleg több idei részvevőnknek egykori oktatója.
A kurzuson nyolcan vettek részt, négy külső jelentkező és négyen a tagjaink közül. Karnagyunk lett így e néhány napra Gálné Udvardy Mónika már diplomás ének-zene és karvezetés szakos tanár, jelenleg hegedűtanár és vonós zenekar karmestere, de van már gyakorlata gimnáziumi énekkar, gyerekkórus és leánykar vezetésében is. A miskolci Regős Amarilla az ELTE zenei tanszékének ötödéves hallgatója mester szakon. Gyaraki Benjámin az ELTE karvezetés szakán másodéves, több mint 10 éve játszik klasszikus gitáron, jelenleg karnagynak készül. Énok-Nagy Levente a kurzus törzstagja, tavaly Görögországban velünk jött énekelni, ebben az évben még a Zeneakadémia végzős növendéke, de már ének-zene szakos tanára az aszódi Csengey Gusztáv Ének-zene Tagozatos Általános Iskolának.
Az állandó tagjaink közül karnaggyá előlépők közül Orbánné Bajnok Zsuzsanna az ELTE ének-zene és karvezetés szakját már elvégezte, idén az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán negyedéves hallgató, a Non Confundar Kamarakórus vezetője. Bangó Viktória a XI. kerületi Gárdonyi Géza Általános Iskolában tanít és vezeti az énekkart. Bati Zoltán tanít a Kispesti Kós Károly Általános Iskolában, ugyanott kórusa is van, továbbá karnagya a Siófoki Bányász Női Karnak és a Siófoki Női Kamarakórusnak. Szijjártó Albertina a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, azaz a Zeneakadémia másodévese karvezetés szakon, de már közel két éve aktív tagja kórusunknak.
A kurzus első két napján intenzív próbák zajlottak. A beéneklést vezetve Regős Amarilla a hangképző szervek lazítására és egyszersmind aktivizálására, a hangterjedelem növelésére koncentrált, Énok-Nagy Levente pedig a finom hangképzés tudatosítására, a torokból való éneklés kerülésére, a nazálisok céltudatos alkalmazására.
Jóllehet egy kivétellel valamennyi vezénylendő mű már eddig is szerepelt a Budapesti Vándor Kórus repertoárján, a karnagyok mindegyik előadását gazdagítani tudták. Felhívták a figyelmünket pl. a felépítés egy-egy sajátosságára, fontos szavakra a jelentésük tudatosításával pl. latin szöveg esetében, egy-egy akkord vagy szólam szerepére. Sokat segítettek a tiszta hangzás kialakításában is.
A kurzus eredményét a harmadik napon, vasárnap délután a Fasori evangélikus templomban koncert mutatta be a közönségnek. A műsor Pachelbel Singet den Herrn ein neues Lied című darabjával kezdődött, Gálné Udvardy Mónika a művészettörténeti háttér ismertetésével is segítette a stílusos megszólaltatást: a XVII. században a velencei dómban két kórus egymással szemben állva formált zenei dialógust. Victoria O magnum mysteriumát Bangó Viktória vezényelte, a szövegrészek viszonyára hívta fel a figyelmet, és nagyon finom hangzásra késztetett. Gasparini Adoramus te, Christe című, Mozart stílusát idéző műve is a vallásos áhítathoz illő pianissimo uralmával hangzott el, Szijjártó Albertina a tetőpontot képző „redemisti mundi” (’megváltottad a világot’) kifejezés felhangzására kérte a főhangsúlyt.
A kortárs magyar művek sorában először Orbán György Nunc dimittis című alkotását énekelhettük Gyaraki Benjámin határozott és ihletett irányításával. Orbán György másik művét, az Ave Maria című imádságot Bajnok Zsuzsanna vezényelte, a két strófa kapcsolatát tudatosítva. Hasonló bensőséges, énekelt ima volt Csemiczky Miklós Pater noster című műve; Regős Amarilla a kulcspozícióban megszólaló „debita nostra” kifejezés varázslatos záróakkordjára hívta fel a figyelmet, és az „Amen”-ek kötésével újította meg a zárást. Énok-Nagy Levente Tillai Aurél Lauda Sion című alkotását, az ihletett előadást a mű alapjául szolgáló bibliai történet elmondásával alapozta meg.
Műsorunkat a Budapesti Vándor Kórus első és második (idei) zeneszerző-versenyének nyertes darabjaival fejeztük be. A 2010-ben győztes művet Bati Zoltán vezényelte, a megzenésítendő szöveg Weöres Sándor A kő és az ember című, spirituálé jellegű verse volt, Kazai Ágnes zeneszerző kezén a mű lírai jellegűvé lett. Befejezésül ősbemutatóra került sor, a 2012-ben meghirdetett verseny győztes alkotását mutattuk be, Németh Zsuzsanna vezető karnagyunk vezetésével énekeltük el Szilágyi Sándor ifjú zeneszerzőnek a Kányádi Sándor Tavasz című versére készített kompozícióját, a szerző jelenlétében,
A koncert műsorába építve sor került kitüntetésekre is: a Vándor Sándor—Révész László Emléke Alapítvány 2013-as kitüntetésében idén Szabó András részesült. A kórus emléktollát az elmúlt évadban tanúsított odaadó munkájáért Salamon Jánosnak (tenor) adta oda Németh Zsuzsanna.
A zárónapon látott napvilágot a Budapesti Vándor Kórus új kiadványa, a Kórushangképzés című füzet. Szerkesztője Németh Zsuzsanna, társzerzők mellette dr. Mindszenthy Zuzsánna Liszt-díjas karnagy, az ELTE docense, a KÓTA elnöke, valamint dr. Kutnyánszky Csaba karnagy, a Zeneakadémia rektorhelyettese. Az előszót kórusunk tagja — és ennek a hangversenyünknek is a levezetője — Tóth Anna zenetörténész írta. A füzetet a koncerten közreműködők ajándékba kapták.
A kurzus meghirdetése és lebonyolítása, a beéneklést elemző és gyakorlatokat tartalmazó füzet — több más kezdeményezésünk mellett — a Budapesti Vándor Kórus szellemi műhellyé alakulásának újabb jele és eredménye.
Az ingyenes hangverseny után a művészek és a vendégek együtt maradhattak a templom melletti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartott fogadáson.